2013/2014

Elsősök az erdei iskolában

Nagy izgalommal készültek a legkisebbek életük első osztálykirándulására, a Városerdőben található erdei iskolába. Nagy élmény volt számukra maga az utazás is, mert többen most utaztak először vonaton. A vonatablakból láthatták a mezőn szökdelő őzikéket és a szélfútta búzatáblákat.

A városerdei megállóban két barátságos erdész bácsi fogadta és vezette el a kis csapatot az erdőn keresztül az „iskolába”.

Borosné Valki Betti néni színes tartalmas programot állított össze. Az erdei gyalogtúra során megismerkedtek az őshonos fákkal: szilfa, bükk… Öröm volt látni, hogy a városi gyerekek milyen érdeklődéssel tanulmányozzák a rovarokat, nagy figyelemmel hallgatják az erdő madarainak jellegzetes énekét.

Betti néni játékos formában ismertette meg és gyakoroltatta az egyik legfontosabb érzékszerv, a szem szerepének fontosságát a tájékozódásban, a veszély felismerésében, a menekülési útvonal kiválasztásában, a gyors reakcióban.

A foglalkozások után önfeledten játszottak, bújócskáztak a gyereke az erdő fái között. A nap egy nagy sétával zárult. A gyerekek megnézték a városunk határában folyó Fekete- Köröst.

Minket, pedagógusokat is örömmel töltött el, hogy tanítványaink felszabadultan, vidáman és nagy érdeklődéssel fordulnak a természet gazdagsága, szépsége felé.

 „Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások.
De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt,
hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn,
mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt,
hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.”

Wass Albert

 Gyula, 2014. június 5.

 Ficzere Tamásné Mári Anita
tanító néni