2019/2020

„Ott a Via Dolorosán a szenvedésnek útján,
Ott járt némán, s győztesen a Bárány.
Felvette a keresztet, szeretett téged s engem.
Ott a Via Dolorosán hordozta bűneinket.”

A 6. B osztály tanulói immár második éve jártak keresztutat a nagyböjti lelki gyakorlaton, de idén egy kisebb gyalogtúrával kötöttük össze a keresztúti ájtatosságot: kisétáltunk a gyulai Kálvária-dombhoz. A Kálvária-apsziskápolna 1760-ban készült, Báró Harruckern Ferenc építette. Az i.e. 2000 körül emelt földpiramison lizéniával (falsávval) övezett, ráccsal elzárt diadalívvel megnyitott kápolnaapszis látható. Fedélszéke előtt emelt timpanonos oromzat van, a boltozatot térben hatalmas fakálvária szoborcsoport tölti ki: a kereszten szenvedő Megváltó két oldalán a jobb és bal latorral. A keresztek tövében Jézus édesanyja, Mária, a szeretett tanítvány, János apostol és Mária Magdolna alakja látható.

Szinte minden tanuló vállalt egy-egy állomást, amelyeken át lélekben elkísértük a Messiást a Via Dolorosán, azaz a Fájdalmak útján. A város zajától eltávolodva a 15 stáció között valóban elcsendesedhettünk, átélve a tavaszi természet lágy csendjét, az arcunkat simogató szellőt és napfényt, a madárdalt. A természet közelsége még inkább segítette az elmélyülést: átérezni a Passió titkát.

A keresztút legvégén közösen imádkoztunk az osztályközösségért, minden egyes tanulójáért, családjukért és az iskolánkért.

Hiszem, hogy minden tanuló a keresztút alatt olyan tanítvánnyá vált, amilyennek az Úr minket látni szeretne a hétköznapokban is. Hiszem, hogy minden diák meghallotta azt az üzenetet a szíve legmélyén rejlő csöndben, amit a szenvedő Jézus személyesen neki szánt.

Mári Zoltánné Mészáros Andrea (of.)