Iskola története

„Per Mariam ad patriam”

„Ha Isten úgy akarja,
feltámad minden, ami elbukni látszik.”
(Dr. Karácsonyi János)

Egy iskola meg- és újjászületése

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium – a hosszú, részletező intézménynév jelzi: Gyulán mára az óvodától a középiskola végéig teljessé vált a katolikus intézményi struktúra. A folyamat 1992-ben vette kezdetét. Évről évre fokozatosan alakult, formálódott, s mára már lezárult az újjászervezés hőskora. A Karácsonyi János Katolikus Gimnázium és Általános Iskola új alapító okirata éppen 100 esztendővel azután született, hogy Wenckheim Krisztina 1892-ben alapítványával megvetette gimnáziumunk alapjait.

1892 januárjában kelt az az alapítólevél, amelyet Wenckheim Krisztina (akit a gyulaiak a város földi patrónájaként tiszteltek) tett a Gyulán felállítandó katolikus gimnázium létrehozására. Az előkészületek 10 évet vettek igénybe, mely időszak alatt két irányban folyt a szervezőmunka. Egyrészt Krisztina grófnő alapítólevelében megjelölt cél: „…a gyulai gymnasium lehetőleg a Jézus-társasági atyák vezetésére bizassék, ha e rend azonban arra nem vállalkozhatnék, ez esetre valamelyik honi és jó hírnévnek örvendő szerzetesrendre óhajtom bízni”, másrészt a gimnázium elhelyezésére méltó épület létrehozására.

Az első célt a megkeresett rendek kapacitáshiánya miatt az alapító oda módosította, hogy „…ha elegendő paptanárok nem lennének, a tanári állások római katolikus vallású világi tanárokkal töltendő be.” A másik cél megvalósulása némi késedelemmel ugyan, de 1905-re teljesült, ekkor költözött jelenlegi épületébe a gimnázium. Az alapító szándékaink megfelelően az alapszerződés a következőképpen rendelkezik: „A jelentkező tanulók valláskülönbség nélkül, egyenlő tandíj mellett vétetnek fel, de túlnépesedés esetén első sorban Békésvármegyei katholikus ifjak, azután a gyulai lakosok bírnak előnnyel a felvételre nézve. (…) A gyulai katolikus főgimnáziumba járó nem kath. vallású tanulók vallás és erkölcstani oktatása iránti az 1873. évi XXX.t.-c.9.§-a értelmében saját egyházi hatóságunk intézkedik.” A gimnázium életét ennek megfelelően az egyházi és a világi iskolák vonásainak sajátos ötvöződése jellemezte, amelyhez a helyi vallási viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás társul. Nevezetesen az, hogy a gimnáziumban mindvégig jó békességben alkottak egy közösséget a különböző felekezetekhez tartozó diákok: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, görögkeletiek, izraeliták. (A karácsonyis öregdiákok évenkénti összejövetelük alkalmával meghatottan emlékeznek a gimnázium toleráns vallási légkörére a nem katolikus diákokat övező szeretetteljes bánásmódról.) Az iskola rövid idő elteltével rangot vívott ki magának, tanári karában országos elismerést kiérdemlő felkészültségű tanárok nevelték az ifjú nemzedékek sorát; elég, ha csak Mérey tanár úrnak, jeles gimnáziumi matematika könyv szerzőjének vagy Christián Lászlónak, kora egyik legkiválóbb testnevelő tanárának nevét említjük. A gimnázium 1942-ben vette fel Karácsonyi Jánosnak, a város kiváló tudós papjának a nevét, s viselte azt az 1948-49-es tanév végéig. Ez utolsó tanévben már államira cserélték a katolikus szót az intézmény nevében.

Ezzel zárult a katolikus iskola múltja, s következett négy és fél évtizedes szendergés, melyből az 1992-es év emelte ki a Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumot. Az újraszervezésben résztvevők hasonló utat jártak be, mint amilyet annak idején az alapító. Ugyancsak fölkeresték a tanító rendeket segítségüket kérve, ám a válasz ezúttal sem lehetett más, mint annak idején. Hiszen még kevésbé rendelkeznek szabad, kiküldhető szerzetes tanárokkal, mint száz évvel ezelőtt. Így az iskola felállításának gondja a felekezeti oktatás ügyét pártfogó helyi pedagógusokra várt, akik között nem egy a hajdani katolikus gimnáziumban végezte tanulmányait.

Így látják a fenntartóink

Amikor a Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumról szólunk fontos idéznünk 2003-as jubileumi évkönyvünk bevezető gondolatait. Így először hadd álljon itt Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök úr ajánlása:

„Ha egy fát elültet az ember, aggódva figyeli él-e, növekszik-e, majd terem-e? Az életet adó szülők is aggódva figyelik, mi lesz gyermekükből? Egészséges-e? Tanulékony-e? Hogy fogja majd megállni a helyét az életben?

A fa gyökérzetét öntözni, vadhajtásait metszeni, koronáját formálni kell. A növekedéshez szükséges élelmet, biztonságot, szeretetet megkapja otthon a legtöbb gyermek. De hol van ideje, olykor elegendő tudása a szülőknek, hogy az életre, hivatására is felkészítse gyermekét? Így jön a társadalom segítségére. Iskolákat épít, gondoskodik tudós felnőttekről, hogy a jövőhöz szükséges tudást megadja, kibontakozását, hivatásához szükséges alapot lerakja. Nem kis pénzbe kerül ez a társadalomnak, de megéri, mert az ország jövőjét, majdan alkalmas munkásait, tudósait készíti elő.

Báró Apor Vilmos akkori apátplébános nagy gonddal nézte, látogatta, irányította a ma is működő katolikus iskolát. Magam is ismerten Szabados Antal hittanár urat, aki atyai szeretettel segédkezett az oda járó gyermekek, fiatalok hitének és jellemes életének formálásában. Ha a társadalom gondoskodik a gyerekek iskoláiról, tanárairól, mi szüksége volt Apor bárónak, mi szüksége van a mai egyházmegyei vezetésnek iskolákat indítani, fenntartani? Azt hiszem, igazában egy: a gyerekeket, ifjakat nem csak tudásában fejleszteni, nem csak a jövő állásához, munkájához alapot készíteni, hanem a keresztény hitre elvezetni, a becsületes, jellemes, keresztény erkölcsöket magáénak valló emberré formálni. Segíteni, hogy ne a mindig változó, uralkodó politikai pártok világnézetét vallva nőjön föl és változzon minden választás után, hanem életét egyre, Krisztus példájára, tanítására kötelezze el és ez vezesse törés és köpönyegforgatás nélkül egész életében.

Jelen iskolánk ezt szeretné. Komoly tudást adni, egészséges testű embert edzeni, de Krisztushoz és tanításához hűséges becsületes magyar ember indítani az életbe, nemzete, hazája építésére.”

Kovács József – volt kanonok, gyulai esperesplébános – a következőket tartotta fontosnak megosztani:

„A magyar egyház életéhez a kereszténység fölvételétől kezdve hozzátartoztak az iskolák. Először a kolostori, majd a plébániai oktatás alakult ki. A középkorban Gyulán is működött az oklevelek tanúsága szerint iskola, amit az egyik távozó plébánosnak rendbe kellett hoznia, ahhoz, hogy a plébániát átadhassa.

A török utáni újratelepüléssel egy időben a megalapuló iskolában a tanítói feladatokat a kántor töltötte be. Sok évtizedes próbálkozás után 100 évvel ezelőtt sikerült Gyulán is katolikus gimnáziumot alapítani gróf Wenckheim Krisztina aktív közreműködésével. Mivel a szerzetesrendek közül egyik sem vállalta föl az iskolát, így az, egyházmegyés pap igazgatása alatt, papi hittanárral, világi tanárok közreműködésével nyitotta meg kapuit a gyulai tanulni vágyó ifjak előtt.”

Krónika az újjáalapítástól

Az intézményünk újraszervezésétől a következő fontosabb eseményekről kell említést tennünk:

1992.

1992. augusztus 30. – Veni Sancte a belvárosi templomban (a misét bemutatta Kemenes László piarista, a Katolikus Iskolák Főhatóságának főigazgatója), majd a „világi” tanévnyitó a templom tövében.

1992. augusztus 30. – délután négy órakor egy időben kezdődött a tanévnyitó istentisztelet a belvárosi katolikus templomban és a református templomban, melyet 17 órakor a Harruckern téren tartott tanévnyitó ünnepély követett; a diákok verses-zenés összeállítása után Zsarnóczay Gyula nyugalmazott igazgatóhelyettes rövid felszólalásában arra kérte a szülőket, hogy mindenekelőtt lélekben álljanak az iskola mellé, dr. Pocsay Gábor polgármester az önkormányzat nevében kívánt sok sikert az iskolák működéséhez, Kemenes László, a katolikus középiskolák főigazgatója és dr. Bodnár Ákos egyházkerületi zsinati főgondnok üdvözlő szavait követően Nagy László református esperes és Réthy István apátplébános, végül Petróczki Zoltán igazgató húzta alá az összefogás, együttműködés fontosságát, majd ünnepélyesen megnyitotta az 1992/93-as tanévet:

„Kedves Vendégeink! Tisztelt ünneplő Közönség!

Kedves Gyerekek! Legifjabb Diákjaink!

Amit tavasszal még csak remélhettünk, tervezgettünk, az mostanra beteljesedett. Ti 140-en alapítói vagytok ennek a megújult iskolának. Szüleitek s a ti választásotoknak köszönhetően nyithatja meg kapuit a tanító nénik és sok-sok segítő kéz által megszépített iskola. Azt szeretnénk, hogy szívetekben ugyanolyan szeretet ébredjen iskolátok iránt, mint amilyen szeretettel szépítgették azt az áldozatos kezek.

A Ti választásotoknak különös fényt ad az, hogy Ti már tudatosan, a jövővel számot vetve döntöttetek úgy, hogy a városunk életében bátran történelminek nevezhető eseménynek szereplői lesztek. Nemes versenyre készüljetek, kísérje lépteiteket akár óvó, akár bíráló tekintet.

A becsületesség, a tisztesség, a szorgalmas munkálkodás alapozhatja meg iskolánk, azaz a Ti jövőtöket.

Kedves Szülők, Öregdiákok, hajdani Tanárok, kedves gyulai Polgárok!

Köszönjük azt a gondoskodó figyelmet, amelynek sok-sok megható példáját éltük meg az elmúlt hetekben. Megerősített bennünket hitünkben. Gyula városa – mondjanak bármit – hordoz magában valami sajátos szellemiséget. Ennek a szellemiségnek a létét igazolja, bizonyítja az a néhány hónap is, amelyet az iskola újraszervezésének gondolatától e mostani ünnepig megéltünk.

Mert – mondhatni – országosan példa nélküli az a kölcsönös türelem, megegyezési készség, amely az egyházak és a város között megnyilvánult. Mindkét fél igyekezett híven követni a század eleji példát. Egyházak és város részei egymásnak. Ez az együvé tartozás érzése lehet az együttműködés záloga.

A másik példázat: a római katolikus és a református egyházközség szeretetteljes kézfogása, összefogása az általános iskola közös működtetésére.

Ezek az előzmények növelik abbéli hitünket, hogy iskoláink visszanyerhetik hajdani szerepüket az ifjabb nemzedékek nevelésében.

Szavakkal aligha fejezhető ki az a köszönet, hála, amivel mindazoknak tartozunk, akik akár anyagiakkal, akár szellemiekben, akár lelkiekkel áldoztak azért, hogy iskoláink megnyithassák kapuikat. Köszönöm, köszönjük mindannyiuknak.

Ezennel az 1992/93-as új, számunkra első tanévet megnyitom.”

1993.

1993. december 8. – a gimnázium fennállásának 90. évfordulója tiszteletére kiállítás nyílik az iskola könyvtárában, az ünnepi beszédet Domokos György tanár úr, az iskola egykori diákja mondja, a városi Karácsonyi rajzpályázat alkotásaiból rendezett kiállítás is ezen a napon nyílt meg az első emeleten (zsűrizte: Székelyhidi Attila).

1994.

1994. június 10. – a Karácsonyi János Katolikus Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke, Lindeisz Ferenc és a gimnázium igazgatója levélben mond köszönetet a Karácsonyi János - díj alapításáért dr. Szendi Balázsné Karácsonyi Gizellának és dr. Karácsonyi Sándornak.

1994. december 20. – az iskola adventi hangversenyén az énekkart Beleznai Györgyné és Farkas András vezeti, hegedűn közreműködik Kovács Péter Kanadából érkezett vendégtanár.

1995.

1995. május 13. – az első érettségiző osztály ballagási ünnepélye.

1995. május 19–21. – a gimnázium rendezte meg a II. KIDS országos bajnokságot.

1996.

1996. augusztus 11. – az Apor Vilmos Óvoda és a Szent Anna Kollégium ünnepélyes felszentelése (Gyulay Endre püspök úr).

1996. szeptember 1. – az új tanévben már saját kollégiumunkba költözhet be 28 gimnazista.

1996. október 5. – a Karácsonyi János Honismereti Egyesülettel közösen ünnepi emlékülést rendezett a gimnázium a városháza dísztermében arra emlékezve, hogy a millenniumra készült el kiváló megyemonográfiája, a Békés vármegye története.

1997.

1997. június 27. – „Erkel osztály 1957” elnevezéssel alapítványt hoznak létre az 1957-ben érettségizettek a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium tehetséges, továbbtanuló diákjainak támogatására.

1998.

1998. április 18. – egyházmegyei Apor Vilmos Gyermektalálkozó Boldog Vilmos püspök tiszteletére több mint ezer diák részvételével Gyulán iskolánk rendezésében.

1998. május 16. – a gimnázium végzős osztályainak ballagása a szokottnál is ünnepibb volt. Együtt ballagtak velük az 50 évvel azelőtt, az államosítás évében, utoljára katolikus gimnáziumban érettségiző évfolyam öregdiákjai, ugyancsak részt vettek az ünnepen a 60 éve érettségizettek is. A jubilálók „Arany Matúra” emléklapot vettek át a gimnázium igazgatójától.

1998. május 20. – Apor Vilmos szobrának felszentelése a Harruckern téren kétezres közönség jelenlétében, az ünnepen jelen volt Gyulay Endre megyés püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Brückner Ákos Előd, az Apor Emlékbizottság elnöke, Tőkés László királyhágó-melléki református püspök. A jeles ünnephez kapcsolódóan rendezte meg iskolánk az egyházmegyei ifjúsági találkozót, melyre több mint ezer vendég érkezett, itt került sor az Apor Vilmos – pályázat eredményhirdetésére.

1998. augusztus 31. – A tanévnyitón került először átadásra az Erkel Osztály’57 – díj, amelyet „Az alapítvány vagyonából a gimnázium IV. (12.)-es tanulói, valamint az érettségit követő évben felvételt nyert diákjaink pályázhatnak meg minden év szeptember 30-áig. A tantestület az alábbi követelményeket állapítja meg a pályázókkal szemben: kiemelkedő tanulmányi teljesítmény, tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés, példás közösségi munka és hitélet, érvényes egyetemi vagy főiskolai felvétel.” Az első díjazott Bálint Olivér, aki a JATE I. éves matematikus hallgatója, korábban kiváló matematikai eredményeivel vívott ki elismerést. A díjat Kanka Andorné, a díj egyik alapítója adta át.

2000.

2000. január 14. – gimnáziumunk rendezte meg az Implom József Helyesírási Verseny Békés megyei döntőjét.

2000. április 15. – iskolánk rendezte meg az egyházmegyei hittanversenyt.

2000. június – Az országos katolikus hittan verseny döntőjében két korosztályban is iskolánk diákjai képviselték egyházmegyénket, egyaránt harmadik helyen végeztek. S mivel a további versenyzők is derekasan helyt álltak, összesítésben egyházmegyénk a második helyet érte el az egyéni és csapatversenyben elért eredmények alapján.

2000. szeptember 9. – a szentévi virágbúcsúra sereglettek össze a hívek az espereskerületből, ez alkalommal köszöntötték a hívek Gyulay Endre megyés püspököt 70. születésnapján. Ezen az ünnepen került sor a gimnázium által „Búcsú a XX. századtól” címmel kiírt országos vers- és prózaíró verseny eredményhirdetésére.

2000. október 3. – a Karácsonyi és az Erkel Gimnázium közösen szervezte meg Ditzingenbe a partneriskolába indított utat.

2000. december 15. – az Egyházközség díszes iskolazászlót adományozott az iskolának, melyet a névadó tiszteletére tartott ünnepi szentmise keretében adott át Kovács József esperesplébános.

2001.

2001. április 6-8. – második alkalommal rendezte meg iskolánk a katolikus iskolák országos bajnokságát (VIII. KIDS).

2001. május 31. – az intézmény igazgatója több országos lapban közzéteszi centenáriumi felhívását:

„Az 1903-ban alapított gyulai gimnázium (1903–1942: Gyulai Római Katolikus Főgimnázium, Gy. Rk. Reálgimnázium; 1942–1948 Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium; 1948/49 Állami Karácsonyi János Gimnázium; 1949/1950 Gyulai Állami Gimnázium; 1950–1992 Erkel Ferenc Gimnázium) mai utódai1992-től Erkel Ferenc Gimnázium és Karácsonyi János Katolikus Gimnázium az alma máter megalapításának 100. évfordulójához közeledve méltóképpen szeretnének felkészülni a centenárium megünneplésére.

Magunk mögött tudva a szétválás – újraszerveződés olykor feszültségektől sem mentes időszakát, a barátság jegyében közös ünneplésre hívjuk a gimnáziumok egykori diákjait.

Kérjük mindkét intézmény öregdiákjait, az egykori diákok leszármazottait, hogy járuljanak hozzá az ünnepség sikeréhez.

Köszönettel fogadjuk a következő felajánlásokat:

• dokumentumok, emléktárgyak, fényképfelvételek, régi tankönyvek
• visszaemlékezések (4-5 gépelt oldalnyi)
• saját alkotások, könyvek (még örömtelibb, ha dedikálva kapjuk)
• régi tablók (egyetlen államosítás előtti tabló sem maradt fenn)
• javaslatok a megemlékezésre
• pénzadomány.”

2001. szeptember 14–15. – sikeresen rendezte meg iskolánk az I. Simonyi Imre Szavalóversenyt, melyen Tóth Tibor révén az egyik kategóriában hazai siker született.

2002.

2002. május 24-26. – iskolánk rendezte meg az általános iskolások Word 2002 Országos Számítástechnikai Versenyét, melyet Gyulay Endre megyés püspök nyitott meg a Józsefvárosi templomban.

2002. június 8. – Simon M. Veronika Karácsonyi portrét adományozott az iskolának.

2002. június 22. – Nagy nap a gimnázium történetében. Serfőző Leventét, 1996-ban érettségizett egykori diákunkat pappá szentelte Gyulay Endre püspök a szegedi dómban, másnap mutatta be újmiséjét Gyulán.

2002. október 11. – a gimnázium újraszervezésének 10. megalapításának közelgő 100. évfordulója tiszteletére Busa László tanár úr remekbe faragott kopjafáját állítottuk fel a gimnázium kertjében, amelyet Kovács József esperesplébános szentelt meg. Lindeisz tanár úr emelkedett hangvételű beszédében méltatta az iskola múltját és jelenét. Ezt követően a gimnázium lépcsőházában Bagyinszki Zoltán „Krisztus térben és időben” című, a magyar katolikus egyház építészetét bemutató állandó kiállítását nyitotta meg Kovács József esperesplébános.

2003.

2003. február 8. – az iskolai szülői választmány immár hagyományos jótékonysági báljának bevételét a Karácsonyi-szobor megvalósítására ajánlották fel.

2003. április 4. – Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke látogatott el a gimnáziumba, előadást tartott az Európai Unióról, Magyarország csatlakozásának előnyeiről.

2003. április 5. – Hittanversenyt szervezett gyulai katolikus iskola a Szeged-Csanádi Egyházmegye hittanosainak. 110 diák érkezett hitoktatójával, tanárával, hogy bibliaismeretéről adjon számot.

2003. április 26. – a gimnázium centenáriumi ünnepségsorozatának részeként „hol szabad a lélek…” címmel Áchim Erzsébet orgonaművész estjére került sor a belvárosi templomban. Az est bevételét a Karácsonyi-szobor megvalósítására ajánlotta fel a művész. A program részeként nyílt meg délelőtt a plébánia előcsarnokában R. Törley Mária szobrászművész kiállítása.

2003. április 30. – a Karácsonyi-szobor pályázatának zsűrije Szabó György alkotását kiválónak, egyszersmind felállításra méltónak minősítette.

2003. június 2. – az iskolai emlékezet program keretében a gimnáziumi fizikai előadót Lindeisz-előadó névre keresztelik át, bensőséges ünnepen a névadó megható szavakkal buzdította iskolánk diákságát.

2004.